Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlap keoptimalizálás. Google helyezés javítás

Szolgáltatás, termék, program BP

hatékony szellemi duguláselhárítás \ programajánló \ termékmarketing \ ivóvízkezelés

bejegyzett seo pr tartalom

Domináns szegregált oktatás - Személyes történelem - Konrad Sutarski

Színpompás ostrom, Bokáig pezsgőben, Konrad Sutarski lengyel-magyar estje, Lehet-e domináns szegregált oktatás sikeres? 

A budapesti Lengyel Intézet és a Magyar Írószövetség szeretettel hívja meg Önt és barátait

Konrad Sutarski 

lengyel-magyar irodalmi estjére, amelynek keretében a szerző

2017. február  22-én, 17 órakor

a budapesti Lengyel Intézetben (Nagymező u. 15.)

bemutatja négy legújabb művét:

„Ha úgy tudnánk…” c. válogatott verseit tartalmazó kötetét,

„Jakkolwiek już późno” c. verseskötetét,

 „Powiększanie ojczyzny / A haza kiterjesztése” c. esszékötetét, 

illetve a „Zieleni się drzewo pokoju” c. európai költészeti antológiát.

Az esemény megnyitóján felszólal

prof.  Jerzy Snopek,

a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete és

Szentmártoni János,

a Magyar Írószövetség elnöke.

Az est moderátora: Szakolczay Lajos irodalomtörténész, kritikus.

Az est folyamán a kötetekből részleteket olvas fel: Korbuly Péter előadóművész

 

Konrad Sutarski 1934-ben született Poznańban. A lengyel „56-os generáció” tagja, 1956-ban egyik alapítója a szülővárosához kötődő „Wierzbak” csoportnak, amely kora három legfontosabb lengyel irodalmi csoportosulásának egyike,  1957-1961 között pedig Lengyelország első országos költészeti fesztiváljainak kezdeményezője és szervezője volt.

Konrad Sutarski 1965 óta él Magyarországon. 1994-től a magyarországi lengyelség életének aktív résztvevője: 1995-1999, illetve 2001-2007 között az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, 1998-ban a Magyarországi Lengyelség Múzeumának és Archívumának (mai nevén Lengyel Kutatóintézet és Múzeum) létrehozója, 1998-1999, illetve 2001-2007 között vezetője, ezt követően 2014-ig pedig igazgatója.

Költő, esszéista, irodalomkritikus, műfordító és nem hivatásos történész. Megközelítőleg harminc kötet szerzője, amelyek között négy saját verseskötet, négy magyar költészeti antológia, egy Magyarországon élő nemzetiségek irodalmi antológiája és hat történelmi témájú kötet is szerepel. A Lengyel Írók Egyesülete, a Magyar Írószövetség, a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum, illetve a Magyar PEN Club tagja.

________________________

Idén is folytatódik a Magvető és az ELTE Média Tanszék közös sorozata, a Személyes történelem

ORBÁN OTTÓ: Színpompás ostrom

Résztvevők: Dánél Mona, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Orbán Katalin
Moderátor: Gács Anna

Orbán Ottó: Színpompás ostrom (életműinterjú)
Szerkesztette és a jegyzeteket írta: Nyerges Gábor Ádám

"Múltidézés? Kulcs a jelenhez is! Költészet, amely elvezet a valósághoz, és valóság, amely költészetet szült. Aki Magyarországot meg akarja ismerni, vegye kezébe Orbán Ottó összegyűjtött költeményeit" - írja bevezetőjében Kabdebó Lóránt, aki 1987-1988-ban készített tízrészes életműinterjút kortársával, Orbán Ottóval. A ,,Színpomás ostrom lángoló házakkal" lapjain egy sajátos 20. századi magyar élettörténetet ismerhetünk meg a negyvenes és ötvenes évek traumáitól kezdve a pályakezdés korszakán át a nyolcvanas évek alkotói jelenéig. Emlékképek, anekdoták, önelemzések - Orbán Ottó fekete humorával, vérbő, mégis empatikus iróniájával. Az életműinterjú, miközben a költő életének és pályájának meghatározó pillanataira és történéseire fókuszál, legkivált arra, miképpen lesznek-lehetnek az életrajzi mozzanatok Orbán Ottó költészetében poétikai motívumokká, egy nemzedék eszmélésének a krónikája is.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban rögzített anyag most olvasható először, Orbán Ottó nyolcvanadik születésnapján.

BERTÓK LÁSZLÓ: Priusz
RÉZ PÁL: Bokáig pezsgőben

Résztvevők: Havasréti József, Reichert Gábor
Moderátor: Bárány Tibor

Bertók László: Priusz
Bertók Lászlót az ötvenes évek közepén néhány kamaszkori verséért, irodalmi kör alapításáért, iskolai újságszerkesztésért börtönbüntetésre, majd honvédségi munkaszolgálatra ítélték. Meghurcolásának, priuszának, nagy nehezen, évekkel később elért rehabilitálásának dokumentumait a maga ,,hozzáfűznivalóival" először 1990-ben publikálta a Jelenkor hasábjain. A Priusz (Balassa Péter szavaival) ,,meglepően áttetsző" szövegét a szerző szülőföldjéről, őseiről, családjáról szóló vallomásokkal, három újabb interjúval és számos képpel kiegészítve olvashatjuk újra.

____________________

EMELÉKEZTETETŐ

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület, a Magyar Pax Romana és az Egyház és Társadalom c. online folyóirat

Lehet-e? Fórumára

Időpont: 2017. február 20. hétfő, 17:00 óra

Helyszín: Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Gyülekezet Nagytermében  (Bp. Deák tér 4.)

Lehet-e a Magyarországon ma domináns szegregált oktatással sikert elérni? 

 

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Zenei időszámítás - Slágerlista

Kezdődik a téli zenei időszámítás

- Péntek a zene napja. Magyar New Music Fridays Slágerlista: Dal 2027. Nagy várakozás, hosszas előkészületek és dobpergés után 2017. január 13-án, pénteken megjelent a The xx harmadik stúdióalbuma. A brit indie pop trió "I See You" című lemeze mától megvásárolható, letölthető, meghallgatható! A The xx aktuális rádiós dala, az "On Hold" volt az első jel arra, hogy a zenekar új albummal készül. Majd a "Say Something Loving" című újabb ízelítő látott napvilágot, ami szintén megtalálható az "I See You" tracklistáján: 1. Dangerous 2. Say Something Loving 3. Lips 4. A Violent Noise 5. Performance 6. Replica 7. Brave For You 8. On Hold 9. I Dare You 10. Test Me

Magyarországon is pénteken indul a zenei időszámítás

Új slágerlista és új slágerlistahét 2017-től

Magyarország is csatlakozott a New Music Fridays nevű zeneipari kezdeményezéshez, amely az immár világszerte péntekenként megjelenő új kiadványokra helyezi a hangsúlyt. 2017 első hetétől már hazánkban is péntektől csütörtökig tart a hivatalos slágerlisták heti ütemezése. A váltást ráadásul egy vadonatúj, kizárólag magyar dalokból álló rádiós slágerlista elindításával ünnepeljük!

A péntek a zene napja - Dal 2017

A TNS korábbi független kutatásai kimutatták, hogy a véleményt nyilvánító fogyasztók több mint kétharmada (68%) jelölte meg a pénteket vagy a szombatot mint az új zene iránti igény ideje.

A közelgő hétvége mindig jó alkalmat biztosít arra, hogy a rajongók megismerjék a zenei újdonságokat, kedvenc előadóik vadonatúj dalait, videóklipjeit, albumait. A 21. századi "zenefogyasztási" szokásokhoz igazítjuk a hivatalos slágerlisták elkészítését is, így immár a MAHASZ hazai és nemzetközi partnerei együttműködnek abban, hogy az eladási, rádiós játszási, dance és stream hallgatási slágerlisták péntektől csütörtökig tartó bontásban kerüljenek nyilvánosságra.

2017 első slágerlistahete ennek megfelelően technikailag 2016. december 30-tól 2017. január 5-ig tartott, az ezen időszakra vonatkozó első chartok máris megtalálhatók a www.slagerlistak.hu oldalon.

Magyar Rádiós Top 40 - új slágerlista kizárólag magyar dalokkal!

Az egyre színesebb magyar zenei paletta, a pezsgő élőzenei világ, valamint a nemzetközi trendeknek megfelelő modern pop és elektronikus zenei szcéna mind remek apropót teremtettek arra, hogy új slágerlista induljon Magyarországon - csak magyar dalokból! 2017 első hetében először jelent meg a Magyar Rádiós Top 40, amely a hazai rádiós játszási adatok alapján, játszásszám szerint rangsorolja a legnépszerűbb magyar slágereket.

Az új chart első heti listavezetője a Halott Pénz feat. Agebeat & Kovary "Élnünk kellett volna" című felvétele, a dobogón őket követi Soulwave "Kalandor" című dala, valamint a New Level Empire "Szerteszét" című szerzeménye.

Hány dallal szerepel a listán a Halott Pénz? És a Wellhello? És Rúzsa Magdi? Minden kérdésre választ ad az google-optimalizált honlaptartalom.

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Lehet-e? Fórum: A bizonytalanság kora

A bizonytalanság kora - Értesítés - körlevél - Lehet-e? Fórum: a Magyar Pax Romana, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület  és az Egyház és Társadalom online folyóirat

Lehet-e? Fóruma

 

Időpont: 2016. május 23-án, hétfőn 17.00-19.00-ig

Helyszín: a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében (Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)

Térkép: https://goo.gl/maps/YRXVHW2na5K2

A bizonytalanság kora

Hankiss Elemér 2010 körül kezdte így titulálni a ránk váró időket. Mindig is a létezés egyik alapelemének tekintette azt a paradoxont, hogy a biztonságra vágyó emberiség módszerek garmadájával igyekszik leküzdeni állandó bizonytalanság-érzetét. A meghívónk végén közölt szövegből kiderül, hogy miért érezte egyre meghatározóbb korérzetnek a bizonytalanságot. Fórumunkon a Hankiss-teóriát és utóéletét, valamint mai közérzetünket szeretnénk vizsgálat tárgyává tenni.

Kalauzunk egy teológus és egy politológus.

Előadók:

  • Donáth László lelkész, teológus
  • Lengyel László közgazdász, politológus

Mellékleteként küldünk Önöknek egy rövid tájékoztató anyagot, melyben minden fontos információ megtalálható az adás online követési lehetőségéről, az előadónak feltenni kívánt kérdések elküldési tudnivalóiról, valamint a korábban elhangzott viták anyagának megtekintéséről.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Deák téren és a számítógépek előtt:

                                                                                Kőszegi Ábel moderátor

Hankiss Elemér:

A bizonytalanság kora?

Válság nyomán új világrend, vagy épp ellenkezőleg, új világzűrzavar van-e kialakulóban? – boncolgatja történelmi példák segítségével a jelen súlyos kérdéseit írásunk szociológus szerzője.

Az – akkor még kéttagú – emberiség utoljára az Édenkertben érezhette magát biztonságban. Leszakítván az almát, kilépvén a kert kapuján, a bizonytalanság világában találta magát. Hamar kiderült, hogy az élet veszélyes foglalkozás. Az ember azóta is a bizonytalanságok világában él. Életben kell maradnia a lehetőségekkel és veszélyekkel teli világban. Szembe kell néznie az ismeretlen jövővel, saját döntéseinek kiszámíthatatlan következményeivel, betegségekkel, veszélyes ragadozókkal, még veszélyesebb emberi ellenfeleivel és az emberi sors valamennyi kiszámíthatatlan fordulatával.

Vannak filozófusok, történetfilozófusok, teológusok – Nietzsche, Heidegger, Jaspers, Derrida, Löwith, Niebuhr, Tillich, Caputo és mások –, akik szerint a bizonytalanság az emberi lét állandó, lényegi, ontológiai eleme. „Mindig válság volt, csak az emberiség elrejtőzött előle, és nem vett róla tudomást” – írja Hamvas Béla. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a biztonság és a bizonytalanság élménye hullámzott a történelem során. Voltak korok s helyzetek, amelyekben az emberek viszonylag biztonságban érezhették magukat, máskor viszont felerősödött a bizonytalanság. Birodalmak összeomlásakor, átmeneti korokban, háborúk, polgárháborúk, gazdasági válságok, kényszerű vándorlások, járványok, nagy természeti csapások idején. S nem utolsósorban olyankor, amikor egy-egy nagy civilizáció „védőkupolája”, világértelmezése, szimbólumrendszere megroppant, s az adott civilizáció már nem tudott választ adni az emberi élet alapvető kérdéseire. Gondoljunk csak a klasszikus görög kultúra vagy a Római Birodalom hanyatlására és a kereszténység kialakulásának korai századaira, a hagyományos kereszténység válságára a XV–XVI. században, vagy a feudális gazdasági-társadalmi rend és világértelmezés felbomlására a XVIII–XIX. század fordulóján.

A XIX. század Európájában a jómódú polgárok viszonylag biztonságban érezhették magukat, bár egy-egy háború vagy forradalmi hév végigsöpört a kontinens egy-egy részén, és az akkor még gyógyíthatatlan betegségek a gazdag családokat is állandó szorongásban tarthatták. A XX. században azután berobbantak a nagy bizonytalanságok. Az első és második világháború, a gazdasági világválság, a parancsuralmi rendszerek félelmetes térhódítása, majd a hidegháború korszaka. A század utolsó harmadában a nyugati társadalmak kezdték azonban biztonságban érezni magukat; egyre inkább jellemzőjükké vált a réveteg alvajárás.

A háború és a hidegháború elmúltával a demokrácia, a piacgazdaság, a nyugati világmodell végső győzelmének, a nagy világproblémák fokozatos és sikeres megoldásának álnyugalmába ringatták magukat. Igaz, megjelentek vészjósló jelek is, de a tudósok és a sajtó tamtamozása ellenére az „ezek a problémák előbb-utóbb majdcsak megoldódnak valahogy” volt az általános érzés. Még el sem múlt egyik vagy másik drámai helyzet, az emberek és a társadalmak igyekeztek foggal-körömmel visszakapaszkodni a biztonságok világába, a biztonságos világ illúziójába. Érthető, de veszélyes botorság.

Jöttek is az újabb sokkok: 2001 szeptembere, a terrorizmus terjedése, a geopolitikai erőviszonyok átrendeződése, a Nyugat térvesztése, Kína megfékezhetetlen hódító lendülete, az erőforrások kimerülése, a klímaváltozás, a nagy árvizek, az iszlám forrongása, az élelmiszerárak elszabadulása, a japán atomkatasztrófa, a szűnni nem akaró gazdasági válság. Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizonytalanságok, a fokozott kockázatok és a nyitott kérdések újabb korszakába léptünk. „A kockázati társadalom” korszakába – írta Ulrich Beck. „A meglepetés és bizonytalanság világába” (Donald H. Rumsfeld). „A globális dzsungelbe” (Stanley Hoffmann). „A zűrzavar korába” (Alain Greenspan). „A globális kapitalizmus válságába” (Soros György). „Kaotikussá váló történelembe” (Richard Cohen).

De talán a legszigorúbb ítéletet Eric Hobsbawm hozta meg, aki A szélsőségek kora. A rövid 20. század története, 1914–1991 című könyvét így fejezi be: „Történeti méretű válság küszöbére érkeztünk (…) Az emberi társadalmak alapvető struktúrái (…) a pusztulás szélére kerültek (…) Nem tudjuk, merre megyünk (…) Ha a múltra vagy a jelenre építjük a harmadik évezredet, akkor kudarcot vallunk majd. És a bukás ára, vagyis társadalmunk megváltoztatásának az alternatívája: a sötétség.”

Nyitva hagyott kérdések sokasága ágaskodik körülöttünk. Meddig tart a Pax Americana? Hogyan rendeződnek át a világpolitika erőviszonyai? Megállítható-e az USA és az európai államok eladósodása? Kordában tartható-e a terrorizmus? Kiküszöbölhető-e a nukleáris robbanás veszélye? Megállítható-e a Föld túlnépesedése? Mit lehet kezdeni a javak globális elosztásának fenntarthatatlan igazságtalanságával és a szegénység problémájával?

Fokozza a bizonytalanságot az is, hogy az utóbbi évtizedekben megroppantak a társadalmi intézmények és azok a „nagy narratívák”(„jóléti állam”, „európai modell”, „amerikai álom”) és nagy világértelmezések, ideológiák (konzervativizmus, liberalizmus, szociáldemokrácia), amelyek korábban összetartották a társadalmakat. Megváltoztak a társadalmi együttélés játékszabályai is, a mindennapi viselkedéskultúra alapvető rendszere. Így lett a „Szeresd felebarátodat!”-ból „Szeresd önmagad!”; az „Áldozd fel magad!”-ból „Teljesítsd ki önmagad!”, a „Légy szerény!”-ből „Légy sikeres!”, az „Engedelmeskedj!”-ből „Légy szabad!”, a „Takarékoskodj!”-ból „Fogyassz!”. S így változott a „Légy óvatos!” „Kockáztass!”-ra.

Egymásnak ellentmondó magatartáskultúrák keverednek a mindennapi életben, fokozva az emberek zavarodottságát, bizonytalanságérzetét. Ebben az új korszakban azok az országok vannak előnyben, amelyekben erős a társadalmi kohézió, világosak a többség által elfogadott játékszabályok, stabilak, de rugalmasak a politikai, gazdasági, társadalmi intézmények, s mindenekelőtt: ahol szabad, felelősségteljes, öntudatos, toleráns, a problémák megoldásán dolgozó polgárok élnek. Akik nem kapaszkodnak görcsösen a hajdani biztonság emlékeibe, törmelékeibe, hanem keresik a megoldásokat. S kiváltképpen akik a bizonytalanság elől nem menekülnek be a Ionesco emlegette egyik vagy másik (egymást gyűlölő s mindenért felelőssé tevő) rinocérosznyájba, mindenre megoldást, biztonságot ígérő kancsal ideológiába.

De ne csak sopánkodjunk életünk mindenkori, s mai létünk különösen nagy bizonytalansága miatt. Mert tudnunk kell és tudnunk érdemes, hogy a nagy átalakulások korszakai, az „axiális korok” (Jaspers, Etzioni) vagy „liminális korok” (Turner) egyben a „teremtő rombolás” (Schumpeter) korszakai is lehetnek. Új eszmék, új megoldások, új szabadságok, új emberi lehetőségek kibontakozásának korai. Igaz, csak akkor, ha a kor embereiben megvan az erő, a bátorság, a tudás, az autonómia, az akarat arra, hogy megpróbálják újraértelmezni a világot, társadalmi rendjüket, emberi létüket.

S most vegyünk nagy lélegzetet, és kérdezzük meg: képesek vagyunk-e erre mi is itt, a Duna–Tisza partján? Jó volna, de nehéz hinni benne. Mert félő, hogy nem vagyunk felkészülve arra, hogy a bizonytalanság korában igazán megálljuk a helyünket. Nemcsak azért, mert gazdaságunk rozoga, politikai közéletünk dzsungelszerű, társadalmunk szétzilált (ezekről a bajokról rengeteg, bár viszonylag kevés józan szó esik mostanában). Hanem azért is, mert gondolkodásmódunkban és magatartás-kultúránkban sem vagyunk felkészülve.

A világháború és két évtizednyi diktatúra után a késő kádárizmus émelyítő kompromisszuma és populista demagógiája elaltatott minket. A gulyáskommunizmus levében áztunk. Majd jó néhány évre a nyugati világ csillogása kápráztatott el minket. Aztán, nem egészen derült égből, de jött a villámcsapás. Az igazság órája. Felkészületlenül ért minket. Nem csak gazdaságunk és intézményrendszerünk, tudásunk, szaktudásunk is elavult, panaszkultúránk immár nem működött, országunk sorsát, bambán, felelőtlenül egymással civakodó politikusokra bíztuk, Európa nyelveit nem beszéltük, kapkodva, az országot ide-oda rángatva a világban végbemenő nagy változások adta lehetőségeket kihasználni nem tudtuk. Felocsúdva minden eresztékében nyikorgó országban találtuk magunkat. És egymásra mutogatunk, ahelyett hogy – legalább amíg a vihar tart – együtt dolgoznánk azon, hogy a megújult ország megtalálja a helyét, szerepét az átalakulóban lévő Európában és világban.

A sok gazdasági, társadalmi, politikai teendő mellett azt a számos kiváló gondolkodó által megfogalmazott figyelmeztetést is komolyan kellene végre vennünk, hogy egy ország ereje, szabadsága, autonómiája, sikere elsősorban azon múlik, mennyire szabadok, autonómak, felelősségteljesek, törvénytisztelők, sikeresek a polgárai, és mennyire szolidárisak egymással.

De valóban ilyenek vagyunk? Erre nevelt s nevel-e minket történelmünk, iskolánk, közéletünk, közgondolkodásunk? Erre neveljük egymást? Az európai gondolkodás nagy hagyományain nőttünk, növünk fel? „Az értelem és az erkölcs” irányítja életünket (Kant)? Megvan-e bennünk „a bátorság a szabadságra” (Sartre, Fromm)? Fel tudunk-e lázadni a világ kegyetlen értelmetlensége ellen (Camus)? Munkálkodunk-e azon nap mint nap, hogy gazdag és autonóm személyiséggé váljunk (Foucault)? Képesek vagyunk-e válaszolni a világ kihívásaira? Mert ha nem, akkor (Jung figyelmeztet erre) a világ válaszol helyettünk. Képesek vagyunk-e az örömre, képesek vagyunk-e „játszani” a gondokkal teli világban (Huizinga, Rahner, Cseh Tamás)? Képesek vagyunk-e kitörni múltunk s rossz rutinjaink ketrecéből, képesek vagyunk-e „megváltoztatni éltünket” (Rilke)? El tudunk-e számolni azokkal a bizonyos talentumokkal? Van-e erőnk arra, hogy keressük életünk értelmét az esetleg értelmetlen világban (Derrida)? Megvan-e bennünk „a bátorság a létre” (Tillich)? „Szembe tudunk-e nézni az emberi lét bizonytalanságával” (Szókratész, Caputo)?

De álljunk meg itt! Mert már prédikálok. Mert már túlontúl fellebegtünk a filozófiai felhők magasságába. Persze ez is ránk fér, de ideje leszállnunk a hazai síkságra – hogy ne ugart mondjak –, mert sok itt a teendő.

Forrás: HVG - 2011. november 19.

Ajánljuk még: Társadalmi nemzedékek - y generáció

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Spinoza Színház, április - programok. 2016

Spinoza Színház

SMS-t kaptunk:

Rohan az idő! Mintha csak tegnap küldtük volna szét a színházi évadunkat megnyitó szeptemberi Spinoza Fesztivál műsorát és már az évad utolsó havi programját küldjük meg Önnek.
A Spinoza Színház minden évben május elejéig van nyitva.

Spinoza Színház Április 2016 

Április 2. szombat 19 óra Del Duma - roma doku-dráma
Április 4. hétfő 19 óra Moving Experiences - mime and storytelling
Április 6. szerda 19 óra Esterházy:Tapasztalat és fantázia 1! - irodalom a színpadon
Április 7. csütörtök 19 óra Fellegi Balázs: Leonard Cohen - koncert
Április 10. vasárnap 15 óra Zsolnai Júlia ’Én nem vagyok magyar?!’ - irodalmi est
Április 10. vasárnap 19 óra Esterházy:Tapasztalat és fantázia 1! - irodalom a színpadon
Április 11. hétfő 19 óra GlobART társulat: A költészet napja - irodalmi est
Április 12. kedd 19 óra Mesterek filmsorozat: Szenes Hanna - film
Április 13. szerda 19 óra Gábor György: Talmud-tóra és a többiek 
Április 14. csütörtök 19 óra Balázs Gábor estje: Erőszak és erotika kapcsolata a Bibliában
Április 16. szombat 19 óra Miért nem marad reggelire? - vígjáték
Április 18. hétfő 19 óra A Pulitzer-ügy - doku-dráma
Április 19. kedd 19 óra Miért nem marad reggelire? - vígjáték
Április 20. szerda 19 óra Címzett ismeretlen  - levéldráma
Április 21. csütörtök 19 óra Breuer Abraham:Széder-est - zenés est
Április 23. szombat 19 óra Herzl - kávéházi dráma
Április 25. hétfő 19 óra Heller Ágnes est
Április 26. kedd 19 óra Liberálisok klubja: Surányi György, Göncz Kinga
Április 27. szerda 19 óra A Pulitzer-ügy - doku-dráma
Április 28. csütörtök 19 óra Rongyos életek - zenés játék
Április 30. szombat 19 óra Ungvári Tamás estje: Új kopernikuszi fordulat?

 Részletesen:

Tovább
Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Újdonságok: könyv és program ajánló

A Corvina Kiadó és a Haas Galéria szeretettel meghívja Önt

Kopócsy Anna

KUT – Képzőművészek Új Társasága (1924-1950)

c. könyvének bemutatójára és az ehhez kapcsolódó kiállítás megnyitójára.


Időpont: 2016. március 3. csütörtök, 17:00


Helyszín: Haas Galéria
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 13.

A szerzővel beszélget és a könyvet bemutatja Dr. Passuth Krisztina művészettörténész, egyetemi tanár

Kopócsy Anna: KUT – Képzőművészek Új Társasága (1924-1950)


Bár olyan művészóriások rejtőznek a KUT rövidítés mögött, mint Vaszary János, Márffy Ödön vagy Egry József, és a művésztársaság a két világháború közötti évek legmeghatározóbb alkotóit fogta össze, a szélesebb közönség számára máig ismeretlen. Igaz, hatalmas létszáma és túlságosan is sokszínű tagsága miatt nem forrhatott közösséggé, hiába biztosított kiállítási lehetőséget számukra, tartott fenn pártoló tagságot, saját folyóiratot. Ennek ellenére a KUT-hoz tartozás a modern művészet melletti demonstratív kiállást jelentette a tagok számára. Kopócsy Anna másfél évtized kutatásait összegezve mutatja be azokat a művészeket, akiktől egyaránt távol állt a Horthy-korszak neoklasszicizmusa és a polgári radikálisok avantgárdja. Mindeközben éleslátó, tömör fejezetekben tisztázza a korszak olyan alapvető problémáit, mint a kubizmus, az ún. Párizsi Iskola és a modernista építészetelméletek hatása a képzőművészetben, vagy az art deco hazai megnyilvánulásai. Kötete emiatt nemhogy nem szorítkozik részletproblémákra, hanem a 20-as, 30-as évekről is legalább olyan pontos képet ad, mint a társaság történetéről.

Terjedelem: 200 oldal
Méret: 168 x 238 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 963 13 6330 2

 

Emelt szintű érettségi 2016 – Történelem

Kidolgozott szóbeli tételek


Az érettségire való felkészülést segítő számos, általános összefoglaló munkával szemben ez a könyv nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2015 decemberében nyilvánosságra hozott, 2016-os emelt szintű történelem érettségi vizsga szóbeli tételeinek kidolgozását adja.

A szerzők az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

 

Terjedelem: 100 oldal
Méret: 165 x 238 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 1490 Ft
ISBN: 978 963 13 6354 8

 

Emelt szintű érettségi 2016 – Magyar nyelv és irodalom

Kidolgozott szóbeli tételek


Az érettségire való felkészülést segítő számos, általános összefoglaló munkával szemben ez a könyv nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2015 decemberében nyilvánosságra hozott, 2016-os emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szóbeli tételeinek kidolgozását adja.

A szerzők az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Felvételi Előkészítő Bizottságának tagjai.

 

Terjedelem: 112 oldal
Méret: 165 x 238 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 1490 Ft
ISBN: 978 963 13 6353 1

 

Emelt szintű érettségi 2016 – Matematika

Kidolgozott szóbeli tételek


Az érettségire való felkészülést segítő, számos általános összefoglaló munkával szemben ez a könyv nem az eddig tanultak globális áttekintését kívánja nyújtani, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2015 decemberében nyilvánosságra hozott, 2016-os emelt szintű matematika érettségi vizsga szóbeli témaköreinek kidolgozását adja, a Részletes Érettségi Vizsgakövetelmények alapján.

Könyvünk szerzőjének, dr. Siposs Andrásnak több évtizedes oktatási tapasztalata van számos iskolatípusban és oktatási szinten, több sikeres középiskolai tankönyv és feladatgyűjtemény írója. Mesterpedagógus, kutatótanár, tantárgygondozó, szaktanácsadó, vezetőtanár.

 

Terjedelem: 160 oldal
Méret: 165 x 238 mm
Kötés: Kartonált
Ár: 1490 Ft
ISBN: 978 963 13 6355 5

Tovább
Szólj hozzá!
Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlap keoptimalizálás. Google helyezés javítás
süti beállítások módosítása