Szennyvíziszap átmeneti tárolás és feldolgozás

A szennyvíz feldolgozása során első lépésként kivonják a lehető legtöbb vizet a szennyvíziszapból. Minden olyan esetben, amikor az összegyűjtött hulladék nem szállítható közvetlenül a felhasználás vagy a végleges elhelyezés helyszínére, vagy nem áll rendelkezésre a végleges megoldás, szükség van átmeneti tárolásra, mely tartályokban, műanyag hordókban vagy egyéb berendezések segítségével történhet.

Ipari hulladék tárolása

A tárolás ipari hulladékoknál történhet az ipartelepen belül, meglévő tartályokban, hordókban, ha a feltételek ott megteremthetők. Egyébként rendszerint külön tároló helyet kell létesíteni. Ennek kialakítására - mind a létesítést, mind a működtetést illetően - ugyanazok a szabályok érvényesek, mint amelyeket a jogszabályok, illetve a műszaki irányelvek az azonos fajtájú hulladék végleges deponálása esetére előírnak.

A tárolás átmeneti jellege nem nyújthat semmilyen engedményt a környezet veszélyeztetése vagy károsítása terén, azonban az átmeneti tározó kialakítása gyorsan és egyszerűen történhet a megfelelő mennyiségű műanyag tartály segítségével.

Szennyvíz és szennyvíziszap szállítása

A szennyvíz hulladékok szállítása elkerülhetetlen, ugyanakkor mindig nagy kockázattal járó tevékenység, jelentős veszélyforrás, melyhez megfelelő műanyag tartályokat kell használnunk, emellett érdemes kármentő tálcát is beszerezni.

Az anyagmozgatás, a helyváltoztatás azzal a veszéllyel jár, hogy a hulladék ellenőrizetlenül szétszóródik és olyan helyre kerül, ahol káros hatása ellen nehéz védekezni. Ezért bármilyen hulladék szállításakor a legnagyobb gondossággal kell eljárni, ilyenkor segíthet az anyagmozgatás helyszinén elhelyezett műanyag tálca.

Szállítási módok

A szennyvizet és hulladékokat rendszerint közúton, vasúton vagy vízi úton szállítják, de a nagy mennyiségű folyékony anyagok esetében alkalmazható a csővezetéken való hidraulikus szállítás is, ami viszonylag a legbiztonságosabb és mindenképpen a legolcsóbb módszer.

A hulladékok felszíni járműveken történő szállítását nemzetközi egyezmények szabályozzák, amelyek a hulladékokra ugyan külön nem térnek ki, de ismerik a „veszélyes áru” fogalmát, amelybe a hulladékok általában, de a veszélyes hulladékok mindenképpen — beletartoznak. Az ilyen folyadékok szállítására speciális, tanúsítvánnyal ellátott műanyag tartályokat kell beszerezni.

Szennyvíz kezelése és tisztítása

Magyarországon a legrégebben működő, elsőként kialakított üzemi méretű szennyvíztisztító és szennyvíz elhelyező telep Gyula mellett található. A csatornázás és a szennyvízkezelés megoldásának szükségessége Gyula, mint fürdőváros fejlődésének eredményeként jelent meg. Az addigi gyakorlat a szennyvíz mesterséges biológiai tisztítása volt, emellett a műtrágyaként történő hasznosítása. Az új módszer ennek kevesebb mint 20%-ába került.

Szennyvíztisztítási technológia

A nyárfás szennyvízelhelyezés tervezése 1964-ben kezdődött, az építés 1969-70-ben valósult meg. A nyárfás terület a Gyulai Vízművek Vállalathoz került, mint szennyvízkezelőhöz.

A mintegy 30 ezer lakosú város csatornázott részének szennyvizeit 18 km hosszú, elválasztó rendszerű, gravitációs gyűjtőcsatorna hálózat, 2 db átemelő telepen és 2,5 km nyomóvezetéken keresztül szállítja a város déli szélén létesült szennyvíztisztító telepre. Itt eredetileg hosszanti átfolyású ülepítő medencékben történt a tisztítás és a kiülepedett iszap stabilizálása, amelyeket felváltotta a kétszintes ülepítő műtárgy. 1980-ig az így mechanikailag tisztított szennyvízmennyiség került a nyárfás elhelyező telepre, később azonban kiegészült egy műanyag töltetű csepegtetőtestes biológiai résztisztító egységgel.

Víztisztítási részletek

Ezután tehát mechanikailag és részlegesen biológiailag tisztított szennyvíz jut a nyárfásba.

A városi szennyvíz 60%-át ipari, 40%-át házi, háztartási szennyvizek alkotják.

Az előtisztított szennyvizet a gyűjtőtározóba vezetik, ahonnan szivattyús emeléssel, felszín alatti nyomócső vezetékeken keresztül közvetlenül a nyárfaültetvény árokrendszerébe adagolják. A hidránsoktól az átlagosan 200 m hosszú, 60 cm fenékszélességű és 60 cm mély osztócsatornákba kerülő szennyvíz az egy- vagy két oldalra elágazó szivárogtató árokba folyik tovább gravitációsan. A szivárogtató árkok 8 m-enként húzódnak és két-két nyárfasort fognak közre.

A kimaradt sorközökben átlagosan 1,70 m mélységben kialakított talajvíz stabilizáló drénrendszer akadályozza meg a talajvízszint káros megemelkedését, segíti a fölös vizek elvezetését.