Vízszűrő, kútvíz tisztító berendezés

Kereskedelmi forgalomban kaphatók alkalmas Cintropur termékek. Kútvíz-szűrő rendszer vásárlása előtt célszerű analizálni a szóban forgó folyadékot. Így megtudható, milyen szennyeződések vannak benne. Kiszűrésükre háztartási vagy ipari szűrőberendezések alkalmasak. Igény esetén különböző vízszűrőket lehet egymás után kapcsolni az effektivitás érdekében. Így a szemcsék, a fémek, sók, sőt a baktériumok eltávolítása is lehetséges. Megfelelő fordított ozmózis membrán - mint szűrőbetét - a vírusokat is visszatartja. Így válik a kútvízből tiszta ivóvíz.

Szennyvíz kezelése és tisztítása

Magyarországon a legrégebben működő, elsőként kialakított üzemi méretű szennyvíztisztító és szennyvíz elhelyező telep Gyula mellett található. A csatornázás és a szennyvízkezelés megoldásának szükségessége Gyula, mint fürdőváros fejlődésének eredményeként jelent meg. Az addigi gyakorlat a szennyvíz mesterséges biológiai tisztítása volt, emellett a műtrágyaként történő hasznosítása. Az új módszer ennek kevesebb mint 20%-ába került.

Szennyvíztisztítási technológia

A nyárfás szennyvízelhelyezés tervezése 1964-ben kezdődött, az építés 1969-70-ben valósult meg. A nyárfás terület a Gyulai Vízművek Vállalathoz került, mint szennyvízkezelőhöz.

A mintegy 30 ezer lakosú város csatornázott részének szennyvizeit 18 km hosszú, elválasztó rendszerű, gravitációs gyűjtőcsatorna hálózat, 2 db átemelő telepen és 2,5 km nyomóvezetéken keresztül szállítja a város déli szélén létesült szennyvíztisztító telepre. Itt eredetileg hosszanti átfolyású ülepítő medencékben történt a tisztítás és a kiülepedett iszap stabilizálása, amelyeket felváltotta a kétszintes ülepítő műtárgy. 1980-ig az így mechanikailag tisztított szennyvízmennyiség került a nyárfás elhelyező telepre, később azonban kiegészült egy műanyag töltetű csepegtetőtestes biológiai résztisztító egységgel.

Víztisztítási részletek

Ezután tehát mechanikailag és részlegesen biológiailag tisztított szennyvíz jut a nyárfásba.

A városi szennyvíz 60%-át ipari, 40%-át házi, háztartási szennyvizek alkotják.

Az előtisztított szennyvizet a gyűjtőtározóba vezetik, ahonnan szivattyús emeléssel, felszín alatti nyomócső vezetékeken keresztül közvetlenül a nyárfaültetvény árokrendszerébe adagolják. A hidránsoktól az átlagosan 200 m hosszú, 60 cm fenékszélességű és 60 cm mély osztócsatornákba kerülő szennyvíz az egy- vagy két oldalra elágazó szivárogtató árokba folyik tovább gravitációsan. A szivárogtató árkok 8 m-enként húzódnak és két-két nyárfasort fognak közre.

A kimaradt sorközökben átlagosan 1,70 m mélységben kialakított talajvíz stabilizáló drénrendszer akadályozza meg a talajvízszint káros megemelkedését, segíti a fölös vizek elvezetését.

Vastalanítás - vízkezelés

Az iparban, mezőgazdaságban és a háztartásokban milyen problémákat okoz a használati- és az ivóvíz magas vastartalma? Van-e a problémára jól bevált, kiforrott megoldás ipari és otthoni szinten?

A magas vas- és mangántartalom a víz rozsdás, barnás elszíneződését okozza, és a vízkővel együtt makacs lerakódásokat is okoz a vízzel érintkező felületeken (vízvezetékek, csaptelepek, szaniterek), ezzel dugulások is keletkezhetnek, ami miatt duguláselháritást kell végezni, emellett a baktériumok elszaporodásának kitűnő táptalaja. Könnyen belátható, hogy a magas vastartalmú használati- és ivóvizek vastalanítása mellett nyomós érvek szólnak az esztétikai megfontolásokon túl is. A korszerű vasmentesítő berendezések segítségével könnyedén automatizálható a vastalanítás teljes folyamata.

Mitől lesz magas a víz vastartalma?

A víz természetes körforgása során a lehulló csapadékvíz a levegő széndioxid (CO2) tartalmának egy részét megkötve enyhén savassá válik, és a földbe kerülve kioldja a talaj ásványi alkotóelemeinek egy részét. A kioldott sók jelentős részét vas, mangán, kalcium és magnézium alkotja. Különösen sok problémát okoz a magas vastartalom házi kutak esetén, ahol az esetek többségében nem biztosított a megfelelő technológiai vízkezelés.

Mekkora az ivóvíz megengedett vastartalma?

Magyarországon az ivóvíz megengedett maximális vastartalmát a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint az ivóvíz megengedett maximális vastartalma: 0.2 mg/l.

Háztartási kútvízkezelés

Háztartási kútvízkezelésre akkor van szükség, ha a kútból nyert nyers víz vas-, mangán-, ammónia-tartalma és/vagy keménysége magas. Baktériumfertőzés kockázata esetén az ivóvíz-fertőtlenítés is elkerülhetetlen. Ajánlott klór-dioxid használata.