A nemzetközi piacon már 50-50% a fizikai és a digitális zenei értékesítések megoszlása, Magyarországon még kb. 2/3-1/3 az arány

A közelmúltban közzétette a 2014-es hangfelvétel-értékesítésekre vonatkozó piaci statisztikáit az iparág nemzetközi szervezete, az IFPI, és ezzel párhuzamosan hozta nyilvánosságra a hazai adatokat is a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ).

A nemzetközi piacon a konszolidáció jelei mutatkoznak: mindösszesen 0,4%-ot esett a zeneértékesítés összbevétele. 8%-os növekedést mutatnak a jogdíj- és a szinkronizációs bevételek (a teljes bevételből kb.. 5, ill. 2%-ot tesznek ki), a digitális szegmens 7%-ot erősödött, a fizikai pedig 8-at gyengült. 2014-ben először fordul elő, hogy a teljes piacból egyenlő részt tudhatnak magukénak a fizikai és a digitális értékesítések! A fejlettebb piacok közül Svédország, Norvégia és az USA feltétlenül megemlítendő; ezeken a területeken a digitális értékesítések aránya 73,72, ill. 71%-ot tesz ki.

Magyarországon a fizikai értékesítések csökkenése 3%-os (a korábbi években megszokott 20-25% közötti csökkenés helyett), a digitális értékesítések viszont már a második évben mutatnak 50% körüli (tavaly 60, idén 49%) emelkedést. Igaz, nálunk továbbra is csak a teljes bevétel kb. 1/3-át teszik ki; ez hasonló a német és az osztrák adatokhoz - legalábbis arányaiban; volumenben messze elmarad. (Előbbi a 3., utóbbi a 16. legnagyobb piac a világon, Magyarország a 39.) A digitális bevételek kb. 3/4-e a streaming szolgáltatásokból származik; ezeken belül pedig közel egyenlő a megoszlás az előfizetések és a reklám alapú bevételek között. További érdekesség, hogy a digitális bevételek 96%-a a 10 legnagyobb szereplőhöz köthető (köztük a nagy nemzetközi cégek és néhány erős független hazai kiadó, ill. előadó), miközben a maradék 4%-on osztozik több száz jogosult.

A 2014-es hosszú idő után az első olyan év Magyarországon, amikor az összbevételek nem csökkentek; és a fizikai értékesítések továbbra is tartó, de már kisebb mértékű csökkenését ellensúlyozni tudta a digitális bevételek erőteljes növekedése (annak ellenére, hogy - a fentiek szerint - továbbra is a fizikai formátumok teszik ki az értékesítések 2/3-át).

Visszaszorítható lehetne a lopások és szabálytalanságok száma, ha ténylegesen lecserélnék a rendszámtáblákat digitális rendszámtáblákra. Dél-Karolinában már teszteli a hatóság az új, digitális rendszámtáblákat, melyekkel visszaszorítható a lopások és szabálytalanságok száma.

Dél-Karolinában már teszteli a hatóság az új, digitális rendszámtáblákat, mely az új tábla alapja az e-papír, amit már az elektronikus könyvolvasókban is láthatunk. Az általa kiírt üzenet dinamikusan változhat. Alapesetben a rendszámot mutatja, de egy központi jel hatására átváltja arra, hogy “LOPOTT” vagy “LEJÁRT“. Így nem csak a rendőrség, de egy mezei közlekedő is könnyen kiszúrhatja, ha egy lopott járműt lát az utcán. A lejárt felirat pedig értelemszerűen a lejárt forgalmi engedélyre fogja felhívni a figyelmet.
Ez még nem minden. A figyelmeztető jeleket úgy is be lehet állítani, hogy rikító piros legyen, sőt akár vibrálhat is. Tehát ha valaki ellop egy autót, akkor arról visítani fog, hogy nem tisztességes úton furikázik a városban. Remélhetőleg ez nagy visszatartó erő lesz a tolvajoknak. Az adatvédelmi előírásoknak is megfelel az új eszköz, hiszen nincs benne nyomkövető, pusztán a lopás bejelentése után az üzenet megjelenítésére képes, de már ez is nagy segítség lenne a hatóságoknak. Jelenleg tesztfázisban van a projekt, ha sikeres, akkor azonban hamar elterjedhet akár az egész világon is. Bár tegyük hozzá, hogy nem kis befektetés lenne a csere. Visszaszorítható a lopások és szabálytalanságok száma.