Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlap keoptimalizálás. Google helyezés javítás

Szolgáltatás, termék, program BP

hatékony szellemi duguláselhárítás \ programajánló \ termékmarketing \ ivóvízkezelés
bejegyzett seo pr tartalom

Zsidó Fesztivál - Ferencváros 1956 pályázat

A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Hegedűs D. Géza tart estet: Két évszázad magyar-zsidó költészete - Ferencváros a forradalomban, 1956

A Múlt és Jövő Közössége

Két dologra szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Először is egy rendezvényre, pontosabban egy könyvünkre, történelmünk legnagyobb vállalkozására, s még pontosabban a magyar-zsidó költészetre.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Hegedűs D. Géza tart estet Két évszázad magyar-zsidó költészete címmel, az azonos című kötetünk anyagából (2016. szeptember 5., 19.30, Goldmark terem, 1077 Wesselényi u. 7.) -- a megjelent első, Kivárágzás című kötetből, valamint a hamarosan megjelenő Kiszántás válogatásából. Reméljük, hogy minél többen leszünk, hogy „élőben” hallgassuk meg a nagy színész azonosuló értelmezését, s közte az általa irányított beszélgetést a kötetek összeállítójával.

 Ezt a kisfilmet e hírlevél kedvéért forgattuk le, s osztottuk meg, a ti segítségetekkel – az egész világ magyar verset szerető közönségével. Bepillantást enged Hegedűs D. Géza gondolataiba és érzelmeibe is – mi az a kontextus, ami őt a versekhez vezeti és köti, s milyen lelki kondíciókon szűri át ezt a magyar történelmet és művészetet megérzékítő roppant teljesítményt?

Terveink szerint – reméljük sok helyen lesz rá igény – ezt a műsort, állandóan változtatva rajta, újabb és újabb rétegeit megvilágítva elvisszük mindenhová, ahol emelkedett, gyógyító hangjára, üzenetére igényt tartanak.

Másodszor: természetesen ott leszünk a 8. Pozsonyi Pikniken is 2016. szeptember 4-én, vasárnap 10.00--20.00 óra között a 188-as standon (a Katona J. u. mellett).

Heller Ágnes és Kőbányai János

11-13 és 15-17 óra között dedikál a standunknál.

A piknikre és a Két évszázad magyar-zsidó költészete című estre mindnyájatokat szeretettel elvár A Múlt és Jövő Közössége

 

Ferencváros Önkormányzata - Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS  FERENCVÁROS 1956

 Ferencváros a forradalomban, ahogy szüleink, nagyszüleink megélték

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és az Írók Alapítványa-Széphalom Könyvműhely „A teljesség felé” Idősügyi koncepció keretében pályázatot hirdet az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából, melyre várja a szemtanúk, kortársak írásbeli visszaemlékezését, valamint a fiatalabb korosztály képviselőinek olyan írásait, amelyek alapját az 1956-os történetek, események átélőivel, részeseivel készített interjúk, feljegyzett beszélgetések képezik. Az írásos anyagokon kívül várjuk azokat a dokumentumokat, fényképeket, melyek Ferencvárost örökítik meg az 1956-os forradalom idején, vagy ahhoz kapcsolódnak.

 Célunk, hogy az évforduló alkalmából városrészünk történelmének ezeket a fontos, személyes élményeken alapuló eseményeit, emlékeit összegyűjtsük, hiszen Ferencvárosban található a magyar forradalom és szabadságharc számos nevezetes helyszíne: az Üllői út, a Ferenc körút, a Kálvin tér, a Bakáts tér, kéznyújtásnyira van tőlünk a Corvin köz, a forradalom és szabadságharc legfontosabb ellenállási központja.  

Pályázati témakörök:

-        egy 1956-os forradalom ferencvárosi pillanatairól vagy a forradalom és szabadságharc leverésének és a megtorlásoknak eseményeiről szóló személyes emlékek megírása;

-        a forradalom, a szabadságharc és a megtorlások ferencvárosi szemtanúival, résztvevőivel interjú készítése;

-        dokumentumok, fotók másolatának beküldése, a rajtuk látható esemény vagy szereplők ismertetésével, a fotó vagy dokumentum történetének írásos bemutatásával (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok).

Pályázók köre: kortól függetlenül,természetes személyek.

Beadható pályázatok száma: pályázónként egy pályázat.

Beadás módja: a papíron benyújtásra kerülő pályázatokat egy példányban postai úton a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (Szűcs Ágnes Idősügyi referens) 1096 Budapest Lenhossék utca 24-28. címre, illetve elektronikusan az idosugy@ferencvaros.hu vagy az  iroszak@t-online.hu e-mail címre várjuk. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: 215-1077/392, 70/333-1729 (Szűcs Ágnes) vagy 70/333-1710 (T. Zuggó Tünde).

Formátum: Kézzel vagy géppel, számítógéppel írt.

Terjedelem: Kézzel írt dokumentum esetén maximum 20 A/4-es oldal terjedelem.

Számítógéppel írt dokumentum esetén maximum 30.000 leütés.

Beadási határidő: 2016. szeptember 10.

Eredményhirdetés: 2016. október 1.

További tudnivalók

A beérkezett műveket szakmai Bíráló Bizottság bírálja el.

A legjobb pályaművek díjazása: a legjobb pályázatot beküldők értékes könyv- és ajándékcsomagban részesülnek.

Előre jelezzük pályázóinknak, hogy a 12 legjobb pályaműből az Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely Ferencváros Önkormányzatának a felkérésére könyvet kíván szerkeszteni és megjelentetni. A beküldött pályázat szerzői jogait a kiadó a megjelenő könyv pályázónként 5-5 db tiszteletpéldányának a felajánlásával tudja ellentételezni. A pályamű kizárólag a Pályázó (szerző) saját alkotása, szellemi terméke lehet. A Pályázó tudomásul veszi, hogy pályázata benyújtásával a pályamű első kiadási - felhasználási jogát automatikusan átadja a Támogatónak, azt a Támogató a Pályázó külön, további engedélye nélkül nyilvánosságra hozhatja (terjesztés), a nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé teheti, illetve a szerző nevének feltüntetése mellett nyilvános, ünnepi alkalmakkor bemutathatja, átdolgozhatja (műfordítás, színpadi feldolgozás).

Minden érdeklődőnek jó munkát kívánunk!

Budapest, 2016. július 7.

Ferencváros Önkormányzata

Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Trianon árvái. Etnikai változások Magyarországon

Trianon árvái – etnikai változások Magyarországon

az első világháború alatt és után

Blogunk semmilyen formában nem kíván hozzájárulni a Trianon-szindróma elmélyítéséhez, ám a szellemi duguláselhárítás jegyében fogant írásoknak alkalmanként teret ad, különösen, ha erre szépen megkérnek minket - illetve az ezt a blogot is jegyző szerkesztőt.

Tisztelt Szerkesztő!  Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését. http://mta.hu/mta_hirei/trianon-arvai-106742

trianon árvái - etnikumok magyarországon, mta

Milyen etnikai változásokat indított el az első világháború Magyarországon? Kik voltak azok a vagonlakók? Hogyan próbálták megjeleníteni az elveszített hazát a háborús menekültek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a trianoni békeszerződés hatásait és következményeit az Akadémia támogatásával kutató történész, Ablonczy Balázs cikke, amely az mta.hu-n jelent meg.

Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve olyan új, friss és érvényes művek publikálását tűzte ki célul, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. A kutatócsoport törekvése, hogy ezáltal lerója a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást. Eredményeikről az mta.hu a jövőben rendszeresen beszámol.

Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője szerint a magyar társadalom már 1914 előtt sem volt „mozdulatlan massza”. Az időszakos mobilitás a kötelező katonai szolgálat, a vasúti tarifarendszer átalakítása nyomán a mindennapok része lett. Az 1880-as évektől meginduló tengerentúli kivándorlás kapcsán széles paraszti közösségeknek lett – közvetve vagy közvetlenül – alapélménye a személyek többé-kevésbé szabad mozgása. Ráadásul a kivándorlás nem mindig volt végleges: a Pennsylvaniában bányászként vagy gyári munkásként elhelyezkedő parasztember sok esetben hazatért, ha elegendő pénzt gyűjtött össze, vagy egy családi esemény erre kényszerítette. Aztán a hazai állapotok megtapasztalása után vagy a pénz elfogytával ismét útra kelt.

Az ellentétes irányú mozgás, tehát az, hogy nagyobb tömegben menekültek, országon belüli vagy azon kívüli migránsok jelennek meg egyes településeken, ugyan nem volt feltétlenül és mindenütt a mindennapok része, de teljesen szokatlannak sem lehetett tekinteni. A rohamosan modernizálódó nagyvárosok jelentős nemzetiségi tömegeket szippantottak fel, nemcsak a szlovák munkások tízezreit igénylő Budapest, de olyan gyorsan növekvő vidéki centrumok is, mint Temesvár vagy Győr.

Az első világháború alatt menekültek tízezrei jelentek meg az ország belső területein már 1914 szeptemberétől. A menekültek között volt számos ortodox galíciai zsidó, akiknek a megjelenése ürügye lett a háború alatti és utáni antiszemita hangulatkeltésnek, kiutasításuk (vagy annak a követelése) pedig 1919 után megágyazott a második világháborús eseményeknek, így a kamenyec-podolszki deportálásnak is. De a háborús hullámverésben kerültek Magyarországra a népirtás elől menekülő örmények, az ország délnyugati részein pedig az olasz hadüzenet után olasz és szlovén menekültek jelentek meg.

1918 őszén, a világháborús összeomlás miatt Erdélyből, illetve a megszállás alá került területek csaknem minden részéből elkezdtek özönleni a menekültek az ország belső részeibe. A hivatalos statisztikák szerint 1918 utolsó két hónapjában 57 ezer ember menekült az ország belső területeire, 1919-ben számuk csaknem megduplázódott (110 ezer fő), és a békeszerződés aláírásának évében, 1920-ban tetőzött, 121 ezer fővel. 1924-ig az 1920-ban felállított Országos Menekültügyi Hivatal szerint mintegy 350 ezer ember menekült át a trianoni Magyarországra.

A történész végezetül cáfol két, viszonylag széles körben elterjedt, sztereotipizált képet is a menekültekről.

Az írás teljes terjedelmében a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán olvasható.

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Lehet-e? Fórum: A bizonytalanság kora

A bizonytalanság kora - Értesítés - körlevél - Lehet-e? Fórum: a Magyar Pax Romana, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület  és az Egyház és Társadalom online folyóirat

Lehet-e? Fóruma

 

Időpont: 2016. május 23-án, hétfőn 17.00-19.00-ig

Helyszín: a Pesti Evangélikus Egyház Gyülekezeti Nagytermében (Bp. V. Deák Ferenc tér 4. I. em.)

Térkép: https://goo.gl/maps/YRXVHW2na5K2

A bizonytalanság kora

Hankiss Elemér 2010 körül kezdte így titulálni a ránk váró időket. Mindig is a létezés egyik alapelemének tekintette azt a paradoxont, hogy a biztonságra vágyó emberiség módszerek garmadájával igyekszik leküzdeni állandó bizonytalanság-érzetét. A meghívónk végén közölt szövegből kiderül, hogy miért érezte egyre meghatározóbb korérzetnek a bizonytalanságot. Fórumunkon a Hankiss-teóriát és utóéletét, valamint mai közérzetünket szeretnénk vizsgálat tárgyává tenni.

Kalauzunk egy teológus és egy politológus.

Előadók:

  • Donáth László lelkész, teológus
  • Lengyel László közgazdász, politológus

Mellékleteként küldünk Önöknek egy rövid tájékoztató anyagot, melyben minden fontos információ megtalálható az adás online követési lehetőségéről, az előadónak feltenni kívánt kérdések elküldési tudnivalóiról, valamint a korábban elhangzott viták anyagának megtekintéséről.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Deák téren és a számítógépek előtt:

                                                                                Kőszegi Ábel moderátor

Hankiss Elemér:

A bizonytalanság kora?

Válság nyomán új világrend, vagy épp ellenkezőleg, új világzűrzavar van-e kialakulóban? – boncolgatja történelmi példák segítségével a jelen súlyos kérdéseit írásunk szociológus szerzője.

Az – akkor még kéttagú – emberiség utoljára az Édenkertben érezhette magát biztonságban. Leszakítván az almát, kilépvén a kert kapuján, a bizonytalanság világában találta magát. Hamar kiderült, hogy az élet veszélyes foglalkozás. Az ember azóta is a bizonytalanságok világában él. Életben kell maradnia a lehetőségekkel és veszélyekkel teli világban. Szembe kell néznie az ismeretlen jövővel, saját döntéseinek kiszámíthatatlan következményeivel, betegségekkel, veszélyes ragadozókkal, még veszélyesebb emberi ellenfeleivel és az emberi sors valamennyi kiszámíthatatlan fordulatával.

Vannak filozófusok, történetfilozófusok, teológusok – Nietzsche, Heidegger, Jaspers, Derrida, Löwith, Niebuhr, Tillich, Caputo és mások –, akik szerint a bizonytalanság az emberi lét állandó, lényegi, ontológiai eleme. „Mindig válság volt, csak az emberiség elrejtőzött előle, és nem vett róla tudomást” – írja Hamvas Béla. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a biztonság és a bizonytalanság élménye hullámzott a történelem során. Voltak korok s helyzetek, amelyekben az emberek viszonylag biztonságban érezhették magukat, máskor viszont felerősödött a bizonytalanság. Birodalmak összeomlásakor, átmeneti korokban, háborúk, polgárháborúk, gazdasági válságok, kényszerű vándorlások, járványok, nagy természeti csapások idején. S nem utolsósorban olyankor, amikor egy-egy nagy civilizáció „védőkupolája”, világértelmezése, szimbólumrendszere megroppant, s az adott civilizáció már nem tudott választ adni az emberi élet alapvető kérdéseire. Gondoljunk csak a klasszikus görög kultúra vagy a Római Birodalom hanyatlására és a kereszténység kialakulásának korai századaira, a hagyományos kereszténység válságára a XV–XVI. században, vagy a feudális gazdasági-társadalmi rend és világértelmezés felbomlására a XVIII–XIX. század fordulóján.

A XIX. század Európájában a jómódú polgárok viszonylag biztonságban érezhették magukat, bár egy-egy háború vagy forradalmi hév végigsöpört a kontinens egy-egy részén, és az akkor még gyógyíthatatlan betegségek a gazdag családokat is állandó szorongásban tarthatták. A XX. században azután berobbantak a nagy bizonytalanságok. Az első és második világháború, a gazdasági világválság, a parancsuralmi rendszerek félelmetes térhódítása, majd a hidegháború korszaka. A század utolsó harmadában a nyugati társadalmak kezdték azonban biztonságban érezni magukat; egyre inkább jellemzőjükké vált a réveteg alvajárás.

A háború és a hidegháború elmúltával a demokrácia, a piacgazdaság, a nyugati világmodell végső győzelmének, a nagy világproblémák fokozatos és sikeres megoldásának álnyugalmába ringatták magukat. Igaz, megjelentek vészjósló jelek is, de a tudósok és a sajtó tamtamozása ellenére az „ezek a problémák előbb-utóbb majdcsak megoldódnak valahogy” volt az általános érzés. Még el sem múlt egyik vagy másik drámai helyzet, az emberek és a társadalmak igyekeztek foggal-körömmel visszakapaszkodni a biztonságok világába, a biztonságos világ illúziójába. Érthető, de veszélyes botorság.

Jöttek is az újabb sokkok: 2001 szeptembere, a terrorizmus terjedése, a geopolitikai erőviszonyok átrendeződése, a Nyugat térvesztése, Kína megfékezhetetlen hódító lendülete, az erőforrások kimerülése, a klímaváltozás, a nagy árvizek, az iszlám forrongása, az élelmiszerárak elszabadulása, a japán atomkatasztrófa, a szűnni nem akaró gazdasági válság. Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizonytalanságok, a fokozott kockázatok és a nyitott kérdések újabb korszakába léptünk. „A kockázati társadalom” korszakába – írta Ulrich Beck. „A meglepetés és bizonytalanság világába” (Donald H. Rumsfeld). „A globális dzsungelbe” (Stanley Hoffmann). „A zűrzavar korába” (Alain Greenspan). „A globális kapitalizmus válságába” (Soros György). „Kaotikussá váló történelembe” (Richard Cohen).

De talán a legszigorúbb ítéletet Eric Hobsbawm hozta meg, aki A szélsőségek kora. A rövid 20. század története, 1914–1991 című könyvét így fejezi be: „Történeti méretű válság küszöbére érkeztünk (…) Az emberi társadalmak alapvető struktúrái (…) a pusztulás szélére kerültek (…) Nem tudjuk, merre megyünk (…) Ha a múltra vagy a jelenre építjük a harmadik évezredet, akkor kudarcot vallunk majd. És a bukás ára, vagyis társadalmunk megváltoztatásának az alternatívája: a sötétség.”

Nyitva hagyott kérdések sokasága ágaskodik körülöttünk. Meddig tart a Pax Americana? Hogyan rendeződnek át a világpolitika erőviszonyai? Megállítható-e az USA és az európai államok eladósodása? Kordában tartható-e a terrorizmus? Kiküszöbölhető-e a nukleáris robbanás veszélye? Megállítható-e a Föld túlnépesedése? Mit lehet kezdeni a javak globális elosztásának fenntarthatatlan igazságtalanságával és a szegénység problémájával?

Fokozza a bizonytalanságot az is, hogy az utóbbi évtizedekben megroppantak a társadalmi intézmények és azok a „nagy narratívák”(„jóléti állam”, „európai modell”, „amerikai álom”) és nagy világértelmezések, ideológiák (konzervativizmus, liberalizmus, szociáldemokrácia), amelyek korábban összetartották a társadalmakat. Megváltoztak a társadalmi együttélés játékszabályai is, a mindennapi viselkedéskultúra alapvető rendszere. Így lett a „Szeresd felebarátodat!”-ból „Szeresd önmagad!”; az „Áldozd fel magad!”-ból „Teljesítsd ki önmagad!”, a „Légy szerény!”-ből „Légy sikeres!”, az „Engedelmeskedj!”-ből „Légy szabad!”, a „Takarékoskodj!”-ból „Fogyassz!”. S így változott a „Légy óvatos!” „Kockáztass!”-ra.

Egymásnak ellentmondó magatartáskultúrák keverednek a mindennapi életben, fokozva az emberek zavarodottságát, bizonytalanságérzetét. Ebben az új korszakban azok az országok vannak előnyben, amelyekben erős a társadalmi kohézió, világosak a többség által elfogadott játékszabályok, stabilak, de rugalmasak a politikai, gazdasági, társadalmi intézmények, s mindenekelőtt: ahol szabad, felelősségteljes, öntudatos, toleráns, a problémák megoldásán dolgozó polgárok élnek. Akik nem kapaszkodnak görcsösen a hajdani biztonság emlékeibe, törmelékeibe, hanem keresik a megoldásokat. S kiváltképpen akik a bizonytalanság elől nem menekülnek be a Ionesco emlegette egyik vagy másik (egymást gyűlölő s mindenért felelőssé tevő) rinocérosznyájba, mindenre megoldást, biztonságot ígérő kancsal ideológiába.

De ne csak sopánkodjunk életünk mindenkori, s mai létünk különösen nagy bizonytalansága miatt. Mert tudnunk kell és tudnunk érdemes, hogy a nagy átalakulások korszakai, az „axiális korok” (Jaspers, Etzioni) vagy „liminális korok” (Turner) egyben a „teremtő rombolás” (Schumpeter) korszakai is lehetnek. Új eszmék, új megoldások, új szabadságok, új emberi lehetőségek kibontakozásának korai. Igaz, csak akkor, ha a kor embereiben megvan az erő, a bátorság, a tudás, az autonómia, az akarat arra, hogy megpróbálják újraértelmezni a világot, társadalmi rendjüket, emberi létüket.

S most vegyünk nagy lélegzetet, és kérdezzük meg: képesek vagyunk-e erre mi is itt, a Duna–Tisza partján? Jó volna, de nehéz hinni benne. Mert félő, hogy nem vagyunk felkészülve arra, hogy a bizonytalanság korában igazán megálljuk a helyünket. Nemcsak azért, mert gazdaságunk rozoga, politikai közéletünk dzsungelszerű, társadalmunk szétzilált (ezekről a bajokról rengeteg, bár viszonylag kevés józan szó esik mostanában). Hanem azért is, mert gondolkodásmódunkban és magatartás-kultúránkban sem vagyunk felkészülve.

A világháború és két évtizednyi diktatúra után a késő kádárizmus émelyítő kompromisszuma és populista demagógiája elaltatott minket. A gulyáskommunizmus levében áztunk. Majd jó néhány évre a nyugati világ csillogása kápráztatott el minket. Aztán, nem egészen derült égből, de jött a villámcsapás. Az igazság órája. Felkészületlenül ért minket. Nem csak gazdaságunk és intézményrendszerünk, tudásunk, szaktudásunk is elavult, panaszkultúránk immár nem működött, országunk sorsát, bambán, felelőtlenül egymással civakodó politikusokra bíztuk, Európa nyelveit nem beszéltük, kapkodva, az országot ide-oda rángatva a világban végbemenő nagy változások adta lehetőségeket kihasználni nem tudtuk. Felocsúdva minden eresztékében nyikorgó országban találtuk magunkat. És egymásra mutogatunk, ahelyett hogy – legalább amíg a vihar tart – együtt dolgoznánk azon, hogy a megújult ország megtalálja a helyét, szerepét az átalakulóban lévő Európában és világban.

A sok gazdasági, társadalmi, politikai teendő mellett azt a számos kiváló gondolkodó által megfogalmazott figyelmeztetést is komolyan kellene végre vennünk, hogy egy ország ereje, szabadsága, autonómiája, sikere elsősorban azon múlik, mennyire szabadok, autonómak, felelősségteljesek, törvénytisztelők, sikeresek a polgárai, és mennyire szolidárisak egymással.

De valóban ilyenek vagyunk? Erre nevelt s nevel-e minket történelmünk, iskolánk, közéletünk, közgondolkodásunk? Erre neveljük egymást? Az európai gondolkodás nagy hagyományain nőttünk, növünk fel? „Az értelem és az erkölcs” irányítja életünket (Kant)? Megvan-e bennünk „a bátorság a szabadságra” (Sartre, Fromm)? Fel tudunk-e lázadni a világ kegyetlen értelmetlensége ellen (Camus)? Munkálkodunk-e azon nap mint nap, hogy gazdag és autonóm személyiséggé váljunk (Foucault)? Képesek vagyunk-e válaszolni a világ kihívásaira? Mert ha nem, akkor (Jung figyelmeztet erre) a világ válaszol helyettünk. Képesek vagyunk-e az örömre, képesek vagyunk-e „játszani” a gondokkal teli világban (Huizinga, Rahner, Cseh Tamás)? Képesek vagyunk-e kitörni múltunk s rossz rutinjaink ketrecéből, képesek vagyunk-e „megváltoztatni éltünket” (Rilke)? El tudunk-e számolni azokkal a bizonyos talentumokkal? Van-e erőnk arra, hogy keressük életünk értelmét az esetleg értelmetlen világban (Derrida)? Megvan-e bennünk „a bátorság a létre” (Tillich)? „Szembe tudunk-e nézni az emberi lét bizonytalanságával” (Szókratész, Caputo)?

De álljunk meg itt! Mert már prédikálok. Mert már túlontúl fellebegtünk a filozófiai felhők magasságába. Persze ez is ránk fér, de ideje leszállnunk a hazai síkságra – hogy ne ugart mondjak –, mert sok itt a teendő.

Forrás: HVG - 2011. november 19.

Ajánljuk még: Társadalmi nemzedékek - y generáció

Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Politika az iszlámban, Az ismeretlen nyelv

Simon Róbert: Politika az iszlámban

A muszlim társadalom anatómiája

Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére. Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően. Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket. A társadalom „anyagcseréjét” szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható. A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők? A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl. A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, „A kormányzás könyve”, amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve. A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, „Az iszlám és a hatalom forrásai”, amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.

 

György Péter: Az ismeretlen nyelv

A hatalom színrevitele

György Péter: Az ismeretlen nyelv „Csúrikám, én szeretlek, és szeretni foglak öt év múlva is, akár kommunistább leszel, akár nem. De legyen számodra most nálam és minden másnál fontosabb az iskola, a Párt – hidd el, hogy nagyobb és szebb dolog ez, mint az, hogy szeretsz, és hogy szeretlek, ne törődj most velem, akarj bolsi lenni!”
Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának.
György Péter ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét. Milyen eszméktől átfűtött nyelvet használnak levelezésükben fiatal kommunista szerelmesek? Hogyan lesz megrendezett játékká a magyarországi zsidóság különféle irányzatainak 1950-es egyesülési vitája, és „performansszá” a Sántha Kálmán ideggyógyász professzor elleni per? S végül: hogyan állítja a feje tetejére mindezt a maradék avantgárd értelmiség maroknyi csoportja a maga házi „rendezvényein”?
Új könyvében György Péter leveleket, naplókat, jegyzőkönyveket, ügynökjelentéseket és korábban sehol nem publikált fényképeket közöl és kommentál, hogy megint valamit megértsünk abból, ami történt. Az ismeretlen nyelv a megértés és az emlékezés elválaszthatatlanságának újabb bizonyítéka.

Megjelenés: 2016. április 18.
Oldalszám: 352 oldal
Méret: 195 x 223 mm
Kötés: Keménytábla, védőborító
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3380 7

Joanna Bator: Szinte éjsötét

„…ezen a világon még létezik a jó, és érdemes harcolni érte. Erről szól ez a könyv.” Joanna Bator
Fordította: Hermann Péter

Joanna Bator: Szinte éjsötét Joanna Bator, generációjának egyik legizgalmasabb lengyel szerzője korábbi regényeihez hasonlóan ismét a sziléziai Wałbrzych városába kalauzolja olvasóit. Alicja Tabor varsói újságíró nyomában bejárjuk családja fájdalmas történetének összes helyszínét, megismerjük gyermekkora legfontosabb szereplőit. Alicja visszatér szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen a városban rejtélyes módon eltűnt gyerekekről. Régi családi házukban üt tanyát, amelyről kiderül, hogy évtizedekkel korábban németek lakták… Az események sok szálon futnak szerteszét és gubancolódnak újra össze, megkínzott állatok és „macskafalók”, önjelölt próféták, különös macskanénék és hibbant csontvadászok bukkannak fel. Alicja a helybéliek elképesztő történeteinek mozaikdarabkáiból a bűnténysorozat mellett lassanként összerakja saját tragikus gyermekkorának mozaikképét is…

Megjelenés: 2016. április 18.
Oldalszám: 420 oldal
Méret: 140 x 215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 14 3397 5



Tovább
Címkék: könyv irodalom
Szólj hozzá!
bejegyzett seo pr tartalom

Arvisura online hírek

arvisura.jpg

Arvisura marketing portál

Online hírek. Piréz mobilmarketing alkalmazás okos telefonra. Tartalommarketing. SMS-ben terjesztett őstörténeti hírek az internet hőskorából, avagy k ne emlékeznék arra, amikor 2013-ban a Google Arvisura végleg felmondta a szolgálatot, hűséges felhasználóinak milliói kerestek új alternatívát erre az sms-marketing online szolgáltatásra. Az Arvisura egyik vetélytársa, a már akkor is virágzó Feedly készségesen tárta ki virtuális olvasó terét a mohó hírcsatorna-vadászok előtt, regisztrált felhasználóinak száma ezzel szinte egyik napról a másikra 15 millióra növekedett. A projekt tervezői új fejlesztési stratégiákkal igyekeztek a frissen toborzott RSS-olvasóik kedvében járni, így a Feedly egy szempillantás alatt a leköszönő Reader méltó cserejátékosának bizonyult.

A Google Arvisurától való búcsúzás rendkívül ösztönzően hatott a fejlesztők fantáziájára szerte a világon, és mint a hamvaiból újjáéledt főnix madár, ütötte fel fejét végre Magyarországon is egy ígéretes webes felületű mobilmarketing weboldal verzió: az Arvisura Online. Ez a személyre szabható tartalommarketing portál a Feedly úttörő munkásságának nyomdokain haladva valósítja meg innovatív ötleteit, mind a dizájn, mind a funkcionalitás terén, felrázva ezzel a hazai olvasók táborát. Újító megoldásaival játszi könnyedséggel varázsolja vissza a hírolvasás trendjét a magyarul böngészők hétköznapjaiba, érdeklődők széles skáláját célozva meg a csillagásztól az alkalmi szakácsig.

Tömeges szolgáltatás

Tulajdonképpen mi is az az Online Arvisura? Egy online működő, lenyűgöző tartalommarketing portál, mely már piacra dobásakor több mint harminc hírcsatorna cikkeit fürkészte és frissítette állandó jelleggel. Szépsége abban rejlik, hogy a leggyakrabban használt böngészőkön elérhető (Firefox, Chrome) és fantasztikus platformot képez a legfontosabb hírcsatornák (Origo, Index, Hír24 stb.) és blogok ökoszisztémájának feltérképezéséhez. Elég rákapcsolódni és máris kitekintést nyerünk a legfrissebb hírekre, blogbejegyzésekre, kedvenc youtube csatornáinkra, mindezt egyetlen helyen. Ráadásul az érdekesnek ítélt tartalmakat rögvest megoszthatjuk barátainkkal, ismerőseinkkel az olyan közösségi média felületeken, mint a Facebook, a Twitter vagy a Google+ és a Pirézek. És mindez teljesen ingyen van, akár a vízfertőtlenítő tömeges sms küldés.

Tartalommarketing honlapajánló

Olyan ez, mint egy hatalmas információs központ, mely egyetlen kattintással elérhető, megkímélve minket attól, hogy fölösleges köröket fussunk a leggyakrabban látogatott híroldalaink között. A multimédiás eszközökkel gazdagított olvasói élmény nem csak tájékoztat, hanem szórakoztat is, a minimalista, letisztult interfész pedig professzionalitásról árulkodik, mert mindenekelőtt a tartalmat helyezi fókuszpontba. A bal oldalon legördülő menü sorban könnyedén tallózhatunk kedvenc hírcsatornáink között, lefele haladva pedig a különféle témák kategóriákba rendeződve (Friss marketing hírek, Egészség, Utazás, Sport, stb.) lelhetők fel.

Tovább
Szólj hozzá!
Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlap keoptimalizálás. Google helyezés javítás
süti beállítások módosítása