Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlapoptimalizálás. Google helyezés javítás. Ivóvíz fertőtlenítés

Szolgáltatás, termék, program BP

hatékony szellemi duguláselhárítás \ programajánló \ termékmarketing \ ivóvízkezelés

2016. szeptember 02. 13:20 - seo víz

Zsidó Fesztivál - Ferencváros 1956 pályázat

A Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Hegedűs D. Géza tart estet: Két évszázad magyar-zsidó költészete - Ferencváros a forradalomban, 1956

A Múlt és Jövő Közössége

Két dologra szeretnénk felhívni a figyelmeteket. Először is egy rendezvényre, pontosabban egy könyvünkre, történelmünk legnagyobb vállalkozására, s még pontosabban a magyar-zsidó költészetre.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztivál keretében Hegedűs D. Géza tart estet Két évszázad magyar-zsidó költészete címmel, az azonos című kötetünk anyagából (2016. szeptember 5., 19.30, Goldmark terem, 1077 Wesselényi u. 7.) -- a megjelent első, Kivárágzás című kötetből, valamint a hamarosan megjelenő Kiszántás válogatásából. Reméljük, hogy minél többen leszünk, hogy „élőben” hallgassuk meg a nagy színész azonosuló értelmezését, s közte az általa irányított beszélgetést a kötetek összeállítójával.

 Ezt a kisfilmet e hírlevél kedvéért forgattuk le, s osztottuk meg, a ti segítségetekkel – az egész világ magyar verset szerető közönségével. Bepillantást enged Hegedűs D. Géza gondolataiba és érzelmeibe is – mi az a kontextus, ami őt a versekhez vezeti és köti, s milyen lelki kondíciókon szűri át ezt a magyar történelmet és művészetet megérzékítő roppant teljesítményt?

Terveink szerint – reméljük sok helyen lesz rá igény – ezt a műsort, állandóan változtatva rajta, újabb és újabb rétegeit megvilágítva elvisszük mindenhová, ahol emelkedett, gyógyító hangjára, üzenetére igényt tartanak.

Másodszor: természetesen ott leszünk a 8. Pozsonyi Pikniken is 2016. szeptember 4-én, vasárnap 10.00--20.00 óra között a 188-as standon (a Katona J. u. mellett).

Heller Ágnes és Kőbányai János

11-13 és 15-17 óra között dedikál a standunknál.

A piknikre és a Két évszázad magyar-zsidó költészete című estre mindnyájatokat szeretettel elvár A Múlt és Jövő Közössége

 

Ferencváros Önkormányzata - Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely

 

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS  FERENCVÁROS 1956

 Ferencváros a forradalomban, ahogy szüleink, nagyszüleink megélték

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata és az Írók Alapítványa-Széphalom Könyvműhely „A teljesség felé” Idősügyi koncepció keretében pályázatot hirdet az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából, melyre várja a szemtanúk, kortársak írásbeli visszaemlékezését, valamint a fiatalabb korosztály képviselőinek olyan írásait, amelyek alapját az 1956-os történetek, események átélőivel, részeseivel készített interjúk, feljegyzett beszélgetések képezik. Az írásos anyagokon kívül várjuk azokat a dokumentumokat, fényképeket, melyek Ferencvárost örökítik meg az 1956-os forradalom idején, vagy ahhoz kapcsolódnak.

 Célunk, hogy az évforduló alkalmából városrészünk történelmének ezeket a fontos, személyes élményeken alapuló eseményeit, emlékeit összegyűjtsük, hiszen Ferencvárosban található a magyar forradalom és szabadságharc számos nevezetes helyszíne: az Üllői út, a Ferenc körút, a Kálvin tér, a Bakáts tér, kéznyújtásnyira van tőlünk a Corvin köz, a forradalom és szabadságharc legfontosabb ellenállási központja.  

Pályázati témakörök:

-        egy 1956-os forradalom ferencvárosi pillanatairól vagy a forradalom és szabadságharc leverésének és a megtorlásoknak eseményeiről szóló személyes emlékek megírása;

-        a forradalom, a szabadságharc és a megtorlások ferencvárosi szemtanúival, résztvevőivel interjú készítése;

-        dokumentumok, fotók másolatának beküldése, a rajtuk látható esemény vagy szereplők ismertetésével, a fotó vagy dokumentum történetének írásos bemutatásával (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok).

Pályázók köre: kortól függetlenül,természetes személyek.

Beadható pályázatok száma: pályázónként egy pályázat.

Beadás módja: a papíron benyújtásra kerülő pályázatokat egy példányban postai úton a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata (Szűcs Ágnes Idősügyi referens) 1096 Budapest Lenhossék utca 24-28. címre, illetve elektronikusan az idosugy@ferencvaros.hu vagy az  iroszak@t-online.hu e-mail címre várjuk. A pályázattal kapcsolatban érdeklődni az alábbi telefonszámokon lehet: 215-1077/392, 70/333-1729 (Szűcs Ágnes) vagy 70/333-1710 (T. Zuggó Tünde).

Formátum: Kézzel vagy géppel, számítógéppel írt.

Terjedelem: Kézzel írt dokumentum esetén maximum 20 A/4-es oldal terjedelem.

Számítógéppel írt dokumentum esetén maximum 30.000 leütés.

Beadási határidő: 2016. szeptember 10.

Eredményhirdetés: 2016. október 1.

További tudnivalók

A beérkezett műveket szakmai Bíráló Bizottság bírálja el.

A legjobb pályaművek díjazása: a legjobb pályázatot beküldők értékes könyv- és ajándékcsomagban részesülnek.

Előre jelezzük pályázóinknak, hogy a 12 legjobb pályaműből az Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely Ferencváros Önkormányzatának a felkérésére könyvet kíván szerkeszteni és megjelentetni. A beküldött pályázat szerzői jogait a kiadó a megjelenő könyv pályázónként 5-5 db tiszteletpéldányának a felajánlásával tudja ellentételezni. A pályamű kizárólag a Pályázó (szerző) saját alkotása, szellemi terméke lehet. A Pályázó tudomásul veszi, hogy pályázata benyújtásával a pályamű első kiadási - felhasználási jogát automatikusan átadja a Támogatónak, azt a Támogató a Pályázó külön, további engedélye nélkül nyilvánosságra hozhatja (terjesztés), a nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé teheti, illetve a szerző nevének feltüntetése mellett nyilvános, ünnepi alkalmakkor bemutathatja, átdolgozhatja (műfordítás, színpadi feldolgozás).

Minden érdeklődőnek jó munkát kívánunk!

Budapest, 2016. július 7.

Ferencváros Önkormányzata

Írók Alapítványa – Széphalom Könyvműhely

Szólj hozzá!
2016. augusztus 06. 13:19 - seo víz

Trianon árvái. Etnikai változások Magyarországon

Trianon árvái – etnikai változások Magyarországon

az első világháború alatt és után

Blogunk semmilyen formában nem kíván hozzájárulni a Trianon-szindróma elmélyítéséhez, ám a szellemi duguláselhárítás jegyében fogant írásoknak alkalmanként teret ad, különösen, ha erre szépen megkérnek minket - illetve az ezt a blogot is jegyző szerkesztőt.

Tisztelt Szerkesztő!  Szíves felhasználására, mellékelten is küldjük az alábbi hírt, amely a http://mta.hu/ oldalon jelent meg. Köszönettel vesszük a forrás linkelt feltüntetését. http://mta.hu/mta_hirei/trianon-arvai-106742

trianon árvái - etnikumok magyarországon, mta

Milyen etnikai változásokat indított el az első világháború Magyarországon? Kik voltak azok a vagonlakók? Hogyan próbálták megjeleníteni az elveszített hazát a háborús menekültek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a trianoni békeszerződés hatásait és következményeit az Akadémia támogatásával kutató történész, Ablonczy Balázs cikke, amely az mta.hu-n jelent meg.

Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve olyan új, friss és érvényes művek publikálását tűzte ki célul, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. A kutatócsoport törekvése, hogy ezáltal lerója a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást. Eredményeikről az mta.hu a jövőben rendszeresen beszámol.

Az MTA Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetője szerint a magyar társadalom már 1914 előtt sem volt „mozdulatlan massza”. Az időszakos mobilitás a kötelező katonai szolgálat, a vasúti tarifarendszer átalakítása nyomán a mindennapok része lett. Az 1880-as évektől meginduló tengerentúli kivándorlás kapcsán széles paraszti közösségeknek lett – közvetve vagy közvetlenül – alapélménye a személyek többé-kevésbé szabad mozgása. Ráadásul a kivándorlás nem mindig volt végleges: a Pennsylvaniában bányászként vagy gyári munkásként elhelyezkedő parasztember sok esetben hazatért, ha elegendő pénzt gyűjtött össze, vagy egy családi esemény erre kényszerítette. Aztán a hazai állapotok megtapasztalása után vagy a pénz elfogytával ismét útra kelt.

Az ellentétes irányú mozgás, tehát az, hogy nagyobb tömegben menekültek, országon belüli vagy azon kívüli migránsok jelennek meg egyes településeken, ugyan nem volt feltétlenül és mindenütt a mindennapok része, de teljesen szokatlannak sem lehetett tekinteni. A rohamosan modernizálódó nagyvárosok jelentős nemzetiségi tömegeket szippantottak fel, nemcsak a szlovák munkások tízezreit igénylő Budapest, de olyan gyorsan növekvő vidéki centrumok is, mint Temesvár vagy Győr.

Az első világháború alatt menekültek tízezrei jelentek meg az ország belső területein már 1914 szeptemberétől. A menekültek között volt számos ortodox galíciai zsidó, akiknek a megjelenése ürügye lett a háború alatti és utáni antiszemita hangulatkeltésnek, kiutasításuk (vagy annak a követelése) pedig 1919 után megágyazott a második világháborús eseményeknek, így a kamenyec-podolszki deportálásnak is. De a háborús hullámverésben kerültek Magyarországra a népirtás elől menekülő örmények, az ország délnyugati részein pedig az olasz hadüzenet után olasz és szlovén menekültek jelentek meg.

1918 őszén, a világháborús összeomlás miatt Erdélyből, illetve a megszállás alá került területek csaknem minden részéből elkezdtek özönleni a menekültek az ország belső részeibe. A hivatalos statisztikák szerint 1918 utolsó két hónapjában 57 ezer ember menekült az ország belső területeire, 1919-ben számuk csaknem megduplázódott (110 ezer fő), és a békeszerződés aláírásának évében, 1920-ban tetőzött, 121 ezer fővel. 1924-ig az 1920-ban felállított Országos Menekültügyi Hivatal szerint mintegy 350 ezer ember menekült át a trianoni Magyarországra.

A történész végezetül cáfol két, viszonylag széles körben elterjedt, sztereotipizált képet is a menekültekről.

Az írás teljes terjedelmében a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán olvasható.

Szólj hozzá!
2016. január 16. 11:06 - seo víz

Horthy-nosztalgiaklub

A Nolblog örökre megszűnik... Mentés másként

írta: namida|2012. jún. 17

  Minek sztárolják Horthyt?

Úgy tűnik, kishazánkban Horthy-korszak nosztalgiaklub van kialakulóban.
Teljesítmény túra, gyömrői köztér, csókakői szobor, újságcikkek, botrányok, kávéházi beszélgetések – nosztalgia. Holnap, június 18-án pedig a kormányzó születésnapjára fognak emlékezni: ki tudja, mi fog történni.
Mint tudjuk a Horthy lufi parlamenti felfújása a május 21-ei plenáris ülésen történt meg, amikor is Vona előadta: „Kulcskérdésnek, kulcsfontosságú problémának tartom, hogy Horthy Miklós történelmi korszakát, történelmi személyiségét hogyan értékeljük, hogy megtörténik-e az ő rehabilitációja, amely nagyon régi adósságunk”. Mondta, majd kiemelte, hogy Horthy „magyarlakta területeket csatolt vissza a csonka országhoz”. Valóban, az igazságtalan a 1920 június 4-ei trianoni döntés miatt még mindig több száz ezer honfitársunk él idegen országokban, akikért fáj a szivünk, akikkel tartjuk a kapcsolatot, akik még mindig itt vannak velünk, miközben a határ túloldalán rekedtek és kénytelek más nyelven beszélni, más nyelven gondolkodni – holott magyar a szívük.
Igen, szép a testvéri szeretet, nemzeti összetartás – ha pedig egy politikus ezt felvállalja, akkor azt becsülni kell. De azt ne feledjük el, a kormányzó mindeközben megengedte, hogy kvázi a kívülrekedt honfitársakéhoz hasonló nagyságrendű magyar népességet vonatra rakjanak, haláltáborba küldjenek - csak mert az illetők nem a keresztben, hanem a dávid csillagban hittek.
A Jobbikosok, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Magyar Nemzeti Gárda és sok más párfüggetlen, egyébként jóérzésű honfitársunk a magyar testvéreikért sírnak, kampányolnak azokért, akik élnek, bár nem velünk – de a szomszédjaikért, akiket elvittek, akik ugyanúgy magyar nyelven gondolkodtak, és a hazáért tettek minderre nem képesek.
Hatszázezer halott végül is mégsem annyi, mint egy millió kívül rekedt.
Ha nem kelt lelkiismereti konfliktust egy olyan embert dícsőíteni, aki lehúnyta a szemét, miközben elvitték az állampolgárait - csakmert ezek az emberek esetleg nem vacsorázgattak a  vallási szabályaik miatt ővelük valamint más napokon tartották meg ünnepeiket - akkor a Horthy imádók legalább abba gondoljanak kérem bele, hogy a területi revíziót valóban Horthy úrnak köszönhettük-e?
Először is, nem köszönhetünk neki semmit, hiszen Magyarország továbbra is törpeország.
Egy próbáért érdemrendet adni valakinek szép gesztus – csak épp fölösleges. Ez olyan, mintha megdícsérnénk a gyerekünket, amiért hazahozott egy egyest. Nagyon büszkék vagyunk rá, hiszen készült - de elismerjük, hogy a körülmények is sok mindent befolyásoltak. A gyerek a mellette ülő tüsszögő társára hivatkozott, és azért nem tudott ötöst írni, mert az elterelte a figyelmét.
Az egyes azonban továbbra is egyes.
Hogyha valakit mégis a Horthy-korszakból ki kell emelnünk, akkor az nem más, mint gróf Bethlen István. 1921 április 14-én alakult meg a kormánya. Miután bevezették az iskolakötelezettséget és „hazahozták” a kívülrekedt egyetemeket, a politikai helyzetet is sikerült rendbetennie: kimonták a Habsburg-ház trónfosztását, feloszlatták az irredenta szervezeteket, novemberben kihírdették a konszolidációt. Mindemellett rendezte a viszonyát a többi párttal is. 1922-ben a kisebb liberális pártok is bekerültek a parlamantbe, de a vezető erő az Egységes Párt maradt.
A magyar államot 1922-be felvették a Népszövetségbe, majd 1924-ben kölcsönt kapott, ami által a gazdaság helyreállítása is felgyorsult. 1920-ban megindult a Nagyatádi-Rubinek-féle földreform, amely hozzájárult a középparaszti réteg megerősödéséhez, ami stabilizáló hatással is bírt. A revízió gondolata azonban továbbra is élénk volt a magyar politikai elit körében, ezért egy bizonyos Rothermere lord kezdeményezésére megalakult a Magyar Revíziós Liga. Rothereme gróf egy angol arisztokrata volt, aki a saját lapjában, a Daily Mailben megjelentetett 1927 nyarán egy cikksorozatot Magyarország helye a nap alatt címmel, amelyben egyértelműen taglalták a trianoni szerződés visszásságait. Javult hazánk megítélése, olyannyira, hogy az angol és a francia parlamentben magyarbarát képviselőcsoport is alakult. 1927-ben Bethlen és az olasz Mussolini is együttműködési szerződést írt alá – Magyarország tehát kikerült az addigi politikai elszigeteltségéből.
Mindezen kedvező fejleményeket azonban elmosta a világgazdasági válság.
Ezt a válságot a mezőgazdaság válságából tudjuk levezetni. Az agrárpiacok beszűkültek, az értékesítési nehézségek miatt pedig a parasztok lehetetlen helyzetbe kerültek: nem tudták visszafizetni a kölcsöneiket, munkanélkülivé váltak – ezt követően csökkent a belső piac, a kereslet. A feldolgozó ipar is válságba került, majd ez továbbgyűrűzött más szférákba is. Csökkentek az állami bevételek, a kassza egyensúlya felborult, elindultak az elbocsátások – a spirál.
Mindazonáltal Bethlenék kormánya szerintem a lehető legjobb volt a Horthy éra idejében.
Bethlen valóban politikailag szalonképes módon tudta külföldön prezentálni országunk érdekeit, és azt gondolom, hogyha nem jött volna a válság, a magyarlakta területek akár vissza is kerülhettek volna hazánkhoz. És nem csak pár évre. Mindezek mellett azt is meg kell említenünk, hogy Bethlen normális, humanista ember volt: amikor Darányi Kálmán kormánya a 1938-ban előkészítette az első zsidó törvényt (ezt később az Imrédy kormány szavazta meg), Bethlenék egyszerűen megvonták tőle a támogatást. Darányi lemondott, Imrédy került a kormányrúdhoz. Ezt követően azonban már nem az ő személye számított, mert Magyarország az első bécsi döntés meghozatalával (ekkor került visszahozzá a Felvidék) voltaképp kényszer pályára került. A többi már történelem. Lehet mondani, hogy Horthy szerepe viszonylag korlátozott volt, hiszen ő a gyakorlati politikába nem nagyon avatkozott bele – viszont olyan poltikusok vezetőknek adott legitimációt, akiknek antiszemita beállítottsága kvázi lehetővé tette a folyamatokat.
Viszont ha mindenképp szeretnénk valakinek kultuszt emelni a Horthy éra idejéből, akkor ne a kétes eredményű Horthy Miklós legyen az, hanem inkább Bethlen István.
Lehet Horthy kormányzót dicsőíteni, lehet túrára menni – de nem biztos, hogy ennek van bármiféle értelme, azonkívül, hogy az ember jól megizzad és közben jól összecimborál a többi nacionalistával. Ettől még Erdélyben nem lesz jobb a honfitársaink sorsa, ettől még nem nő a magyar GDP, nem lesz jobb az emberek élete – legfeljebb jól összevesz ismét az ország dávidcsillagok, keresztek, nosztalgia és és régmúlt miatt. Magyarországnak konszolidációra volna szükséges, tisztességes és szakmailag hozzáértő politikai elitre és gazdasági szakemberekre. Nem pedig Horthy, Orbán és Vona-félékre.

Szólj hozzá!
2015. április 29. 15:45 - seo víz

Digitális zenei értékesítések

A nemzetközi piacon már 50-50% a fizikai és a digitális zenei értékesítések megoszlása, Magyarországon még kb. 2/3-1/3 az arány

A közelmúltban közzétette a 2014-es hangfelvétel-értékesítésekre vonatkozó piaci statisztikáit az iparág nemzetközi szervezete, az IFPI, és ezzel párhuzamosan hozta nyilvánosságra a hazai adatokat is a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (MAHASZ).

A nemzetközi piacon a konszolidáció jelei mutatkoznak: mindösszesen 0,4%-ot esett a zeneértékesítés összbevétele. 8%-os növekedést mutatnak a jogdíj- és a szinkronizációs bevételek (a teljes bevételből kb.. 5, ill. 2%-ot tesznek ki), a digitális szegmens 7%-ot erősödött, a fizikai pedig 8-at gyengült. 2014-ben először fordul elő, hogy a teljes piacból egyenlő részt tudhatnak magukénak a fizikai és a digitális értékesítések! A fejlettebb piacok közül Svédország, Norvégia és az USA feltétlenül megemlítendő; ezeken a területeken a digitális értékesítések aránya 73,72, ill. 71%-ot tesz ki.

Magyarországon a fizikai értékesítések csökkenése 3%-os (a korábbi években megszokott 20-25% közötti csökkenés helyett), a digitális értékesítések viszont már a második évben mutatnak 50% körüli (tavaly 60, idén 49%) emelkedést. Igaz, nálunk továbbra is csak a teljes bevétel kb. 1/3-át teszik ki; ez hasonló a német és az osztrák adatokhoz - legalábbis arányaiban; volumenben messze elmarad. (Előbbi a 3., utóbbi a 16. legnagyobb piac a világon, Magyarország a 39.) A digitális bevételek kb. 3/4-e a streaming szolgáltatásokból származik; ezeken belül pedig közel egyenlő a megoszlás az előfizetések és a reklám alapú bevételek között. További érdekesség, hogy a digitális bevételek 96%-a a 10 legnagyobb szereplőhöz köthető (köztük a nagy nemzetközi cégek és néhány erős független hazai kiadó, ill. előadó), miközben a maradék 4%-on osztozik több száz jogosult.

A 2014-es hosszú idő után az első olyan év Magyarországon, amikor az összbevételek nem csökkentek; és a fizikai értékesítések továbbra is tartó, de már kisebb mértékű csökkenését ellensúlyozni tudta a digitális bevételek erőteljes növekedése (annak ellenére, hogy - a fentiek szerint - továbbra is a fizikai formátumok teszik ki az értékesítések 2/3-át).

Tovább
Szólj hozzá!
2013. június 18. 12:21 - seo víz

A 30 milliomodik Volkswagen Golf

Elkészült a 30 milliomodik darab a Volkswagen Golfból, az európai autógyártás legsikeresebb modelljéből, minden év legkelendőbb autója.

A dízelmotoros kocsi a gyártó tulajdonában marad, a wolfsburgi üzemben állítják ki. Elkészültének alkalmából a hét végén megnyitották az Alsó-Szászország tartományi városban működő üzemet, amelyet a világ legnagyobb autógyáraként tartanak számon. Szombaton, a nyitott kapuk napján több mint százezren látogatták meg az üzemet, a népünnepélyen 20 ezer sültkolbász és 4 tonna sült krumpli fogyott. A Golf “a Volkswagen szíve, az autóra és sikertörténetére mindannyian büszkék lehetünk” – mondta Martin Winterkorn, a Volkswagen csoport vezérigazgatója ünnepi beszédében.

volkswagen-golf-vii-gtd-2013.jpg

A Volkswgaen Golf 1974-ben debütált. 1980-ban a Daimlernek sikerült elhódítania tőle az első helyet a Mercedes W123-as modellel, az E-osztály előfutárával. A Golf messze megelőzi Volkswagen korábbi “házi” csúcstartóját, a Bogár modellt, amelyből 1938-tól 2003-ig 21,5 millió darab készült.
A Golf új, hetedik generációs modelljét tavaly szeptemberben mutatták be. A kocsi hosszabb és szélesebb az elődjeinél, de könnyebb és kevesebbet fogyaszt. A modellt Wolfsburg mellett a kelet-németországi Zwickauban és a kínai Csangcsunban működő Volkswagen-üzemeben gyártják. Az új Golf értékesítése novemberben kezdődött, a rendelésállomány januárban meghaladta a százezer darabot.


A hatodik és a hetedik generációt együttvéve 2012-ben világszerte több mint 800 ezer darab új Golfot adtak el. A modell így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2012 volt a Volkswagen csoport eddigi legjobb éve. A konszernhez tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Seat, a Skoda, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini és a Porsche, valamint a Scania. A cég az Audi révén a magyarországi autóiparban is jelen van, a győri Audi-üzem 1994 óta működik. A legnagyobb európai autógyártó vállalat a fennállása óta első alkalommal értékesített 12 hónap alatt több mint kilencmillió járművet: tavaly 9,07 millió autót adott el, ami 11,2 százalékos növekedés 2011-hez képest. 

Szólj hozzá!
Programajánló weboldal. Termék és Szolgáltatás. Keresőmarketing és honlapoptimalizálás. Google helyezés javítás. Ivóvíz fertőtlenítés